Valami épp nagyon megváltozik a gyerekeknél, és ennek a szülők is örülhetnek
Egyre több fiatal fordít hátat egy időre az online világnak, legfőképp a közösségi médiának – méghozzá tudatosan, a mentális egészségük védelme céljából.
Egyre több fiatal fordít hátat egy időre az online világnak, legfőképp a közösségi médiának – méghozzá tudatosan, a mentális egészségük védelme céljából.
Ha a gyerekek képernyő előtt töltött idejét csökkenteni szeretnénk, a szülők életmódján is változtatni kell. Fontos volna a változás, mert aggasztó állapotban vannak a gyerekek, ezért a Bethesda Kórház szakemberei közös, családi képernyőcsökkentési programot dolgoztak ki. Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.
Riasztó tapasztalatokat szerzett a mesterséges intelligenciával egy gyermekpszichológus, aki azt tesztelte, milyen tanácsokat adnak a hozzá forduló gyerekeknek a chatbotok.
Sok munkavállaló gondolja úgy, hogy a fokozott stresszel járó kockázatok ellen a munkaadók nem tudnak hatékonyan fellépni.
Úgy tűnik, a TikTokon található 100 legnépszerűbb, a mentális problémákkal foglalkozó videó több mint fele tartalmaz téves információkat, vagy nagyít fel olyan dolgokat, amik valójában nem is jelentenek problémát.
Vásárlóként, ügyfélként számos munkahelyen tapasztalni, hogy zene szól a háttérben. Esetenként még irigyli is az ember az ott dolgozókat a kellemes hangulatért. Egy amerikai kutatás viszont arra az eredményre jutott, hogy a rosszul választott háttérzene kellemetlen következményekkel járhat az alkalmazottakra, így a vállalat egészére nézve is.
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
„A kimerültség egy spektrum, és a kiégés ennek a spektrumnak a legszélső végén van.” Sokan hiszik azt, hogy régen tényleg minden jobb volt, és az élet soha nem volt ennyire stresszes és kimerítő, mint most. A kiégés valóban komoly problémát jelent a modern kor emberének, de egy új könyvből kiderül: mindig is része volt az emberi tapasztalásnak, és nem vagyunk eszköztelenek vele szemben.
Valójában mennyire tartanak az újságírók attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat? Nem igazán, attól viszont igen, hogy hogyan fognak megélni a fizetésükből.
Ausztrál kutatók 15 évnyi betegadatot elemezve arra jutottak, hogy az extrém hőhullámok nemcsak a testet, hanem a mentális állapotot is próbára teszik.
Rengeteg adatot gyűjtenek manapság az okostelefonok, ezek segítségével pedig a pszichológiai rendellenességek is azonosíthatók – hívja fel egy figyelmet egy kutatás.
Bárhová megy, a bemutatásánál a nevéhez hozzáragasztják: olimpiai bajnok. Pedig alig volt már hátra egy hónap a párizsi játékok megnyitójáig, amikor eldőlt, hogy a szövetség őt nevezi. Gulyás Michelle meghálálta a bizalmat, a hosszú évek alatt elsajátított mentális technikákat is bevetve, flow állapotban versenyezve győzött az utolsó olyan öttusaversenyen, amelyben még szerepelt a lovaglás. A sportoló a Penge podcastban mindezekről, továbbá a kéretlen kritikák kezeléséről, a nemet mondás nehézségéről és a feladatok sokaságával zsonglőrködésről is mesélt Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak.
Amerikai kutatók szerint óriási potenciál van a mesterséges intelligencia mentálhigiénés terápiás alkalmazásában, a technológia ugyanakkor még mindig veszélyeket rejt magában.
Mentális erőnléti edzés – így lehetne röviden összefoglalni a lényegét a HVG új podcastjának, amelynek Kenyeres András és Szilágyi Áron lesz a műsorvezetője. A háromszoros olimpiai bajnok kardvívóval a mentális egészség és felkészülés fontosságáról, pályafutása egyik legnagyobb kihívásáról, a sportolókkal szembeni elvárásokról, a sport utáni életről és persze a műsorról is beszélgettünk.
Számottevően javulhat a koncentrációja, ha kiszakad a közösségi média végtelen pörgetéséből, és néhány hétre kinyomja a netet a mobilján – mutat rá egy friss vizsgálat.
Állandóan telített a naptárja, mert nem tud nemet mondani? Az első és utolsó dolga minden nap, hogy a telefonját böngészi? Sokszor hibáztatja magát az apró baklövésekért is? Ha bármelyikre is igennel válaszolt, akkor érdemes elolvasni ezt a cikket.
Egy friss kutatás szerint sokan olyan sokáig távol tartják a közösségi oldalaktól a saját gyerekeiket, amilyen sokáig csak tudják.
Ma valósággal dúskálunk azokban a dolgokban, amelyek azonnal növelik az örömérzetünket. Ez azonban hosszú távon nem járul hozzá a boldogsághoz, sőt akár árthat is.
Hónapokon át tartó bezártság és példátlan veszteségek jellemezték a koronavírus-járvány időszakát, különösen 2020 tavaszát. Fizikai egészségünk mellett szinte mindannyiunk lelki békéjét is felforgatta a megváltozott helyzet – még abban az esetben is, ha valaki megúszta a fertőzést, és gyászolnia sem kellett. Öt évvel a járvány kitörése után néztük meg, az akkori traumák mennyire bizonyultak tartósnak, mennyit tanultunk a járványból.